Közzétéve: 2016. Már. 8. kedd

A magyar légiós: Rejtő Jenő

A magyar légiósról mindenkinek eszébe jutnak a feledhetetlen alakok: Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Gorcsev Iván. Azt viszont, meggyőződésem, kevesebben tudják róla, hogy olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. Nem csoda, hiszen műveit az irodalmi körök is nagyra értékelik, nem marad már ki a Ki kicsoda a magyar irodalomban típusú felsorolásokból sem.

A Rejtő nevet a magyarosítás során választotta magának, eredetileg Reich Jenőnek hívták, zsidó családban született 1905 március 29-én. Tizenkilenc évesen a színésziskolával is probálkozott, előbb Budapesten, majd Berlinben is belekóstolt a színi életbe, de nem sok tehetséggel áldotta meg az Ég, s mivel a szerepek híján a pénze is elfogyott, utazgatni kezdett. Európai és észak-afrikai utazásai során volt hajómunkás, halász, konyhai mosogató, de még a francia idegenlégióban is megfordult. Arról a mai napig több legenda kering, hogy végül miként vált meg a légiótól. Állítólag egy ezredorvos egészségügyi okok miatt leszerelte Rejtőt, mások viszont úgy tudják, hogy őmaga szökött meg a légióból. Tény, hogy Marseilleben, hacsak egy rövid időre is, de valóban belekóstolt a légiós életbe, a korábbi utazásai során pedig Észak-Afrikában is megfordult, így személyes tapasztalatok is a rendelkezésére álltak a légiós történetek megírásához. 1927-ben tért végleg vissza Budapestre.

Írói pályafutását színpadi művek, kabarék és operettszövegek írásával kezdte, majd ponyvaregényeket írt Gibson Lavery álnéven. Később ezt az álnevet használta a vadnyugati regényekhez is. A P. Howard álnevet is kiadója biztatására vette fel, mert akkoriban az angol írók munkáit a vásárlók előnyben részesítették. Aztán a háború kitörése, a zsidótörvények és betegeskedései miatt kevés könyvét publikálták. 1942-ben Ukrajnába vitték munkaszolgálatra, itt halt meg 1943 január 1-jén. 1956-ig műveit kizárólag a feketepiacról lehetett beszerezni, új kiadásban elsőként A láthatatlan légió jelent meg 1957-ben. 1966-tól aztán sorra jelentek meg a regényei, sok közülük csak ezekben az évekbe élte meg első kiadását.

Műveiből több film is készült, ezek közül az elsőt 1937-ben készítették Kabos Gyula főszereplésével, ennek címe az Úrilány szobát keres volt. A Három testőr Afrikában-t a nemrég elhuny Bujtor István vitte vászonra 1996-ban, a méltán híres Vesztegzár a Grand Hotelben Palásthy György rendezésében került a mozikba még 1963-ban A meztelen diplomata címen. Rejtő életének utolsó napjait Somló Tamás rendezésében filmesítették még 1970-ben A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak címen.

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Könyv-Hírek

Videók

Legnépszerűbb cikkek